Saphier Regina: Digitális Optimizmus: Tanulj Ingyen Ivy League Szinten!

Posted by The Virtual Human on January 9, 2014 · 4 Comments 

Saphier Regina: Digitális Optimizmus: Tanulj Ingyen Ivy League* Szinten! (This post is in Hungarian, in it I am introducing Coursera to Hungarians in hungarian.)

*”Az Ivy League (Borostyán Liga) eredetileg nyolc magánegyetem sportszövetsége az Egyesült Államok északkeleti területén. Manapság már ez a név azt a nyolc egyetemet jelenti, melyek magas színvonalukról híresek, ezek Észak-Amerika elit felsőfokú iskolái.” (http://hu.wikipedia.org/wiki/Ivy_League)

Jómagam az egyik ilyen egyetemen végeztem, ezért számomra ezek a fogalmak természetesek, de a legjobb barátom jelezte, hogy Magyarországon kevesen tudják, hogy mi az Ivy League, és igaza van, ezért illesztettem be a fenti wikipedia idézetet. Nem könnyű annak, aki magyar, de az érdeklődési köre nemzetközi, egy olyan közegben, ahol kevesen tudnak angolul. Megtanultam angolul, Amerikában kijártam egy amerikai egyetemet, feltérképeztem az ingyenes és minőségi online oktatási lehetőségeket, és angolul rendszeresen írok a témában, de ez itthon nem elég, magyarul is meg kell fogalmaznom, amit tudok, egy olyan közeg számára, amelyik általában nehezen fogadja be az olyan embereket, akik nagyon fogékonyak a világ dolgaira, és ahol nehezen fogadják el a változást. A magyar társadalom még ma is erősen, hogy úgy mondjam, nyelvében él, ami beszűkíti a gondolkodását és a világlátását. Szerintem az egyik legkártékonyabb dolog Magyarországon, hogy minden filmet szinkronizálnak. Ez sajnos elveszi az emberek nyelvtanulási motivációit és ezért nem jutnak hozzá az interneten hemzsegő tudáshoz. Mindeközben tömegek néznek külföldi, és gyakran bugyuta sorozatokat, magyarul. Ha nem szinkronizáltak volna le mindent, és mindenki tudna például angolul, akkor az átlagemberek gondolkodása sokkal modernebb lenne, és az egész társadalom sokkal magabiztosabb, önérvényesítőbb, és elégedettebb lenne. Csak össze kell hasonlítani a magyar nyelvű és angol nyelvű wikipedia szócikkeket, egy témában, és látszik a hatalmas különbség. Míg egy magyar wiki cikk általában rövidke és felszínes, addig az angol cikk hosszú és részletes. Bár Budapesten élek, általában angolul blogolok, például a Coursera élményeimről, de látom, hogy most már talán érdemes magyarul is kommunikálnom.

A Coursera az Ivy egyetemeken túl, sok kiváló egyetem kurzusait kínálja, globálisan és ingyen! Egyre többen kattannak rá a Coursera élményre Magyarországon is! Folyamatban van a tartalmak nyelvi kiterjesztése, immár egy tucat nyelven vehettek fel kurzust (magyarul még sajnos nem). Végre valami értelmes dolog, ami aránylag gyorsan terjed itthon is (nem kell hozzá 10 év, elég lesz 5 vagy kevesebb, hogy általánosan elterjedjen). 2012 nyara óta tudok róla, 2012 szeptembere óta blogolok róla rendszeresen angolul, itt, és 2012 októbere óta Coursera alumna vagyok, avagy egy vizsgázott “Courserian”. A Coursera neve az angol “course” avagy “kurzus”, és az “era”, avagy “korszak” szavak ötvözéséből keletkezett. Lényegében arról van szó, hogy egy olyan korszakba értünk, melyben ingyenes, friss és kiváló online kurzusokkal többre mehet az ember, mint egy drága, merev, és lassan megszerezhető elit egyetemi végzettséggel. Kiemelném, hogy itt a lehető legmagasabb színvonalú egyetemi tananyagok internetre optimalizált verzióiról van szó, melyek a jövőben igenis fokozatosan kiváltják majd a személyes egyetemi jelenlétet. Olyan helyeken is alkalmazzák majd ezeket a tananyagokat, ahol gyakorlati képzések folynak, mert a tananyagokat rendelkezésre bocsátó egyetemeken túl számolni kell azokkal az intézményekkel is, akik egyre gyakrabban fogadják be ezeket az anyagokat, saját tananyagaik mellett vagy helyett. Tehát a gyakorlatias képzésekben is helye van a Coursera fokozatosan bővülő kínálatának. Két alap képesség kell: az internetes tananyagok önálló feldolgozásának képessége és dinamikus angol nyelvtudás. A többit a diákokra lehet bízni, vagy egyéni vagy csoportos formában. Üzenem a hazai politikusoknak (ha jobboldaliak, ha baloldaliak, teljesen mindegy), hogy: ébresztő! A tudás ingyen folyik a csapból, rá kellene erre ébredni. A mai magyar oktatási rendszer és oktatáspolitika teljesen elavult, merev, drága és kártékony (ez lényegében évtizedek óta így van), miközben, teljesen világos, hogy végre van helyette más, és ráadásul az egyéneknek ingyen van!

Mi is a Coursera? A Coursera minden értelmes és szorgalmas ember minőségi tanulási platformja: online, globálisan és ingyen, Ivy League szinten! Konkrétan egy amerikai székhelyű, de két első generációs bevándorló által létrehozott felsőoktatási és kutatási startup (induló vállalkozás… de ez ne tévesszen meg senkit, hogy “induló”, mert fénysebességgel és nagy tőkével indul). Ma még főleg annak ajánlom, aki rendesen tud angolul, és persze nem árt, ha készség szinten használja az internetet. Aki ma itthon nyávog, hogy jaj, mit és hogyan és miből tanul majd egyetemi szinten, az hagyja abba a nyavalygást és önsajnálatot, és regisztráljon a Coursera oldalán. Már nem is kell évekre külföldre költöznöd, akkor meg milyen kifogásod van még? Ha nem tudsz angolul, akkor pedig azonnal kezdjél el angolul tanulni, lehetőleg külföldön vagy online, anyanyelvi partnerrel.

Mit találsz az oldalon? Elit amerikai és más hasonló csúcs egyetemek videó alapú kurzusait, melyek lehetővé teszik a számodra, hogy a legkülönbözőbb tantárgyakat vedd fel, ingyen, globálisan.

A Coursera rövid bemutatkozó videója (angolul):

Miért van ingyen? Azért,  mert a Coursera üzleti modellje nem a tanulókban látja a pénzforrást, habár azok, akik elvégeztek mondjuk egy Stanford kurzust, néhány tízdolláros rááldozása után kaphatnak egy, a kurzus elvégzését igazoló online dokumentumot. Ha az ellenőrzött (“Signature Track“) vizsgát választod (mert van ingyenes, nem ellenőrzött vizsga dokumentum is, melynek neve “Statement of Accomplishment“), akkor egy úgynevezett “ellenőrzött igazolás”-t kapsz (“Verified Certificate“), hogy tényleg te vizsgáztál (vagy online webkamera segítségével követik, ahogy vizsgázol, vagy a rád jellemző gépelési mintázatot ellenőrzik, miközben vizsgázol). Egyes helyeken már egyetemi kreditet is kaphatsz, ha ellenőrizhető módon Coursera kurzust tudsz igazolni.

Mindenkinek világos, hogy a legtöbb embernek nincs több ezer dollárja egyetemi oktatásra… de a Coursera alapítói azt is világosan látják, hogy van, akinek tantárgyanként 50 dollár is sok. Ha nem tudsz 50 dollárt fizetni az ellenőrzött vizsgáért, akkor kérheted, hogy engedjék el a vizsgadíjat. A Coursera ajándéktárgyakat árul, és ezekből támogatja a nehéz körülmények között élő diákokat. Az egész tényleg úgy van kitalálva, hogy a lehető legtöbben képesek legyenek kihasználni a Coursera kínálta lehetőséget. Teljesen mindegy, hogy valaki hány éves, milyen nemű, és milyen a közeg, amiben él, hogy egyetemet végzett, vagy sem, gimnáziumot végzett, vagy sem, dolgozik, vagy sem, hogy gazdag, vagy szegény. Azért is legyetek nagyon türelmesek a Coursera csapattal és a platformmal, mert ezek a zseniális emberek tényleg nagyon jót akarnak, és, hogy érzékeltessem, mit is tesznek: röptében építenek fel egy inter-galaktikus űrhajót, amin immár milliók utaznak egy sokkal jobb világ felé, és téged is bármikor szívesen teleportálnak, ha bejelentkezel.

Miből akarja fönntartani magát ez a különleges társadalmi vállalkozás? Ugyan a vizsgákból már komoly bevételt generáltak, ők igazából az egyetemektől befolyó licenc díjakban látják a jövő stabil profitját (és azon vannak, hogy a munkáltatók is fizessenek az adatbázisban szereplő, jól képzett szakemberekért). A Coursera tulajdonképpen “beállt” a legokosabb helyre az online felsőoktatási térben,

– az elit egyetemek,

– a nem elit egyetemek,

– a friss és rugalmas tudással rendelkező alkalmazottakat kereső munkáltatók, és

– a sok millió ember közé globálisan, akik mind tudásra és/vagy megfelelő munkára vágynak, de a többségük nem tud máshogy hozzáférni a Coursera által biztosított tananyagokhoz, professzorokhoz és közösségekhez. Igen, közösségekhez, mivel arra is van mód, hogy lokálisan, személyes tanuló csoportokat szervezzenek az érdeklődők, a kurzusokhoz kapcsolódó facebook csoportok és más eszközök segítségével, mint amilyen pl. a Coursera Meetup.

Ó az életrevaló géniusz! Imádom az ilyen ötleteket!

Mi vezetett a Coursera létrejöttéhez?

Adva volt két ember, akik mesterséges intelligencia kutatással foglalkoztak (Daphne Koller és Andrew Ng), és igazából utálták a katedrát koptatni. Közben Andrew megtapasztalta, hogy a diákok tízezrével kíváncsiak arra, amit online tanít. Ha jól tudom, az is motiválta őket, amit Salman Khan mesélt a Khan Academy fejlődéséről, módszereiről és nemzetközi sikeréről egy TED konferencián, 2011-ben, amit nekem is volt szerencsém élőben látni és blogolni, mint oly sok TED konferenciát az elmúlt években. Továbbá rájöttek, hogy elképesztő léptékű kutatást végezhetnek az emberi tanulás terén. Saját bevallásuk szerint maguk is megdöbbentek a Coursera elképesztő nemzetközi sikerén. Daphne mesélte, hogy tulajdonképpen néha az az érzése, hogy ez nem is az ő élete, hogy valaki más életét látja, valaki más szemein keresztül, mint a “Being John Malkovich” című filmben. Megértem, hogy ezt mondja, 2012 óta kísérem figyelemmel a folyamatot, akkor indultak, és kétségtelen, hogy csodálatos a növekedésük.

Mivel engem általában és alapvetően az online és minőségi önképzés, illetve a technológia érdekel, számomra a Coursera nem volt meglepetés, hanem sokkal inkább olyasmi volt, amit már nagyon vártam. Egészen pontosan azóta vártam, hogy elvégeztem a Columbia Egyetem “MA” programját az oktatáskutatással foglalkozó Teachers College-ban, New York-ban, 2002-ben. Az első biztató jeleket akkor érzékeltem, amikor 2010-ben elkezdtem a TED két fő konferenciáját élőben blogolni, angolul, Magyarországról (először azt hittem, hogy magyarul blogolok majd, de ahogy a Coursera blogom esetében is, úgy a TED blogomnál is kiderült, hogy angolul lényegesen kiterjedtebb a közönség). Ha valaki nem ismeri a TED-et: egy évente kétszer megrendezett, többnapos amerikai konferencia (immár mindkét fajtája, a TED és a TED Global is vándor konferencia lett, a TED Global ebben az évben Brazíliába, a TED pedig Kanadába vándorol), tömör, magas színvonalú előadásokkal, a legkülönbözőbb témákban. A legjobb TED előadásokból virális TED videó lesz. A TEDx a TED kistestvére, világszerte önállóan rendezett TEDx eseményeket takar. Figyeltem, ahogy online robbanásig feszül a tudásszomj, és ahogy elkezd áramlani az emberek felé a tudás, mert a vákuum olyan hatalmas volt. Az online hálózatok forgatagában, az emberiség “tudata” elkezdett kritikus tömeggé alakulni. Mivel én ezt figyeltem, számomra időszerű volt a Coursera megjelenése és nemzetközi sikere. Nem volt benne semmi meglepő, hacsak az nem, hogy ingyen volt, de gyorsan megértettem, hogy milyen okos üzleti modell van a Coursera mögött. Bevallom, olyan erős boldogság érzés fogott el, amikor Daphne TED előadását néztem, hogy majd szét vetett az érzés. Láttam, hogy mindez mit jelent az emberiség szempontjából. És persze boldog voltam, hogy válogathatok a jobbnál jobb kurzusok között.

Ha elvégeztél egy Coursera kurzust, akkor kiteheted a LinkedIn-en, ha pl. állást keresel. Én kiírtam pl. a 2012-ben megszerzett “Gamification” “Statement of Accomplishment”-et (The Wharton School, University of Pennsylvania). Magát a végzettséget igazoló dokumentumot is be lehet linkelni, ha akarod. Én pusztán kíváncsiságból kezdtem bele a “Gamification” kurzusba (érteni akartam a platform működését és érdekelt a téma is), nincs szükségem papírokra, de aztán örömmel végigcsináltam, esszéket írtam, mások esszéit javítottam, teszteket írtam, és le is vizsgáztam. Igazi élmény volt! Kevin Werbach kiváló professzor, felvettem a LinkedIn kapcsolathálómba is, ahogy a TED eredeti alapítója, Richard Saul Wurman is az ismerőseim, sőt olvasóim között van. Bevallom, hogy erre büszke vagyok. 🙂 Sokat köszönhetünk ezeknek az embereknek. Mindez persze nem lenne lehetséges, ha nem lenne az internet és a kíváncsiság. Nem igazán érzem magam jól a magyar értelmiségiek körében (tisztelet a kivételnek, szinte mind a köldökét nézegeti, csak magára gondol, másokat kihasznál, nem fejlődik, és lokálisan gondolkodik), de online kiválóan megértem magam a világ legkülönbözőbb pontjain élő, külföldi szakemberekkel. Ha egy magyar értelmiségi férfivel levelezel nő létedre, akkor 75% az esély, hogy elkezd illetlenül udvarolni, vagy azt hiszi, hogy ismerkedni akarsz, miközben te az intellektuális kapcsolatot keresed, one on one, online. Ez nemzetközi szinten csak 25%. Ez a percepciós és viselkedési zavar szerintem a magyar társadalom paternalizmusából származik, és nem lehet jó diáklánynak lenni ebben az országban. Szerencsére nekem nem sok részem volt a hazai felsőoktatásban. Milyen mázli, hogy ilyesmi nem fordulhat elő a Coursera közegében, a férfi oktató éppen olyan, mint a nő, mert az oktatókkal nincs személyes kontaktus, még online sem, illetve alapvetően más szinten zajlanak az interakciók. Egyes kurzusokban 80 000 vagy akár 100 000-nél is több diák van… Éppen emiatt különben nagyon tudom ajánlani az online MOOC tanulást az Asperger-es populációnak is (lehet rávetni magatokat a tudásra, hajrá, nem kell közben belegabalyodni a társas interakciókba, és a választék óriási, miközben sok Aspergeres diákkal is megismerkedhettek).

Kevin Werbach bevezetője a Coursera Gamification kurzushoz (angolul):

Mivel sok kurzust megnéztem, azt is látom, hogy nem minden oktató érez rá az online videó oktatás lényegére, voltak botrányosan béna egyedek is. Minden releváns tapasztalatomat megírtam a blogomon (angolul, mert anno ugyebár úgy voltam vele, hogy eltart egy darabig, míg Magyarországon erről tömegével olvasnak majd, viszont globálisan azonnal több mint 100 országból klikkeltek a téma és a nyelv miatt).

Itt a többi kurzus, melyeket felvettem… kétségtelen, hogy sok minden érdekel, és közben semmi sem kötelező, ami a lehető legjobb kombináció (van itt minden, a “human-computer interaction”-től a filozófián át a költészetig, az agykutatástól az android programozáson át az interdiszciplináris történelem kurzusig). Itt vannak az egyetemek, melyek már elindítottak egy vagy több Coursera kurzust. Ez a kurzus kereső link, bármit felvehetsz, semmit sem kötelező elvégezni, és semmibe nem kerül belekóstolni vagy végigcsinálni. Ha akarod, megnézheted, hogy mi érdekel, és amikor a kurzus újra elérhető, frissen, amikor ráérsz, akkor végig is csinálhatod. Addig nézd a videókat, míg érdekelnek. Ha nagyon érdekel, akkor a kapcsolódó anyagokat is feldolgozhatod és le is vizsgázhatsz. Ha valamivel elakadsz, a facebook csoportokban sok ezer diák segíthet neked, mint a villám. Ha ráérzel az egészre, csodás lesz, hidd el!

Mindenkinek, aki képes önmagát motiválni, akinek van internet kapcsolata, és tud angolul, nagyon tudom ajánlani a Coursera jelenséget, és a többi MOOC (“Massive Open Online Course”, avagy “Tömeges Nyitott Online Kurzus”) is izgalmas, ha nem is ennyire sokoldalúak. A Coursera megállíthatatlan fejlődésben van, nemrég újabb dollár milliókat kaptak fejlesztésekre, szóval ez még csak a kezdet! A munkáltatóknak nem olyan emberek kellenek, akik évekig ültek egy egyetemen és semmilyen alkalmazható tudásuk nincs, hanem olyan embereket keresnek, akiknek friss és alkalmazható tudása van. Egyre több munkáltató fordul a MOOC képzések résztvevői felé. Ugyancsak hasznos a Coursera, ha (elit) egyetemre szeretnél jelentkezni. Felkészülhetsz, válogathatsz, szelektálhatsz, bizonyíthatsz, fejlődhetsz, emberekkel és kultúrákkal ismerkedhetsz, fejlesztheted a nyelvtudásodat, csak egy Google+ Hangout-ba kell bejelentkezned vagy Skype-on is beszélgethetsz. A lehetőségek határtalanok, és pusztán kedvtelésből is tanulhatsz, mint én. Kérlek, add tovább a jó hírt, oszd meg a blogom linkjét minél több emberrel, hogy gyorsan és sokan megtudják: igenis van remény! A minőségi tanulás emberi jog! 🙂 Ha van kedved, nyomj egy like-ot. Köszönöm szépen, hogy elolvastad.

Végül nézzétek meg Daphne 2012-es TED előadását a Coursera történetéről és szándékairól (a TED saját oldalán pl. magyar felirattal, a TED-es fordító kollégáimnak köszönhetően):

Ha a beágyazott (angol feliratos, YouTube) videó valamilyen technikai okból éppen nem jelenik meg, itt megtekinthető, magyar és más feliratokkal, a TED saját oldalán.

Ha még nem olvastad, de érdekel, hogy mit gondolok a TED és a Coursera tudásmegosztási szerepéről az online (és az offline) tanulási mátrixban, és hogy szerintem hogyan függnek össze, akkor ajánlom a másik tematikus blogomat (kivételesen magyarul): http://mytedblog.wordpress.com/2014/01/15/a-ted-a-coursera-virtualis-eloszobaja

Related articles

• Regina Saphier: Unconditional Basic Income (virtualhumanism.wordpress.com)
• Regina Saphier: Weapons of Mass Construction: Leila Janah’s Samasource (virtualhumanism.wordpress.com)
• Regina Saphier: Get Credit for Everything You Ever Learn (mycourserablog.wordpress.com)
• Regina Saphier: The Anatomy of a LinkedIn Comment Thread on Coursera (mycourserablog.wordpress.com)
• Regina Saphier: Futuristically Speaking (virtualhumanism.wordpress.com)

Filed under Coursera, Magyarul · Tagged with Coursera, Ivy League, MOOC