Saphier Regina: Határtalan Hozzáférés: MOOC és EUs Kredit

Saphier Regina: Határtalan Hozzáférés: MOOC és EUs Kredit

 

avagy: A European Institute for Innovation and Technology (EIT) kezdeményezése nem MOOC, de még az lehet!

Saphier Regina Határtalan Hozzáférés MOOC és EUs Kredit_RFK

.

Az egyik korábbi cikkemben arról beszéltem, hogy itthon is meg lehetne találni azokat a csúcs minőségű oktatókat és intézeteket, melyek a gyenge közegből felléphetnének a legjobb MOOC platformokra.

A releváns szakmai fórumokon látom, hogy komoly fogalom keveredés van még az érdeklődők fejében is, azzal kapcsolatban, hogy mi is az a MOOC és mi nem MOOC. Most is egy fórum eszmecsere kapcsán írok blogot, ebben az esetben ezzel a hírrel kapcsolatban:
Tananyagfejlesztés (infokommunikáció, nemzetközi mesterképzés)

Az egyik fórum tag ezzel a felütéssel tette ki a cikket: “A magyar oktatás két oszlopos tagja belevágott a MOOC-ba“. Előrebocsátom: A magyar oktatás oszlopos tagjai nem a MOOC-ba vágtak bele (és nem csak ketten). A magyar oktatás oszlopos tagjai (a honlap alapján sokkal többről van itt szó, mint két professzorról), egy közös, európai szinten nemzetközi, de EUs egyetemek közé zárt, angol nyelvű, online oktatási programba vágtak bele, és ez (sokak számára talán meglepő lehet, amit most leírok), ebben a pillanatban, ebben a formában kifejezetten visszalépés a globális tanulási porondon. A cikkem végére kiderül, hogy miért. Arra is rávilágítok, hogy minimális stratégia módosítással elérhető lenne a valódi MOOC-osítás és még annál is több.

.

Mi az a MOOC és mi nem MOOC?

Csak mert odaírták, hogy “The creation of the online EIT ICT Labs Professional, Doctoral, and Master School has to be facilitated and will be fostered by cross-KIC* collaboration on Blended and Massive Open Online Courses (MOOCs).“, attól ez még nem lesz rögtön MOOC. Még lehet esetleg EU szinten “Massive Closed Online Course”, ha minden intézmény átveszi az EU-ban, vagyis “MCOC”, mondjuk. A budapesti székhelyű European Institute for Innovation and Technology (EIT) kezdeményezése kissé az elavult amerikai OpenCourseWare-re hajaz (ami szintén nem “Massive”, pedig az “Open”… csak sajnos nem jó az interface és kevesen tudnak róla, továbbá sem certificate-et, sem kreditet nem ad)… Mostani állapotában az EU haladó információ technológiai, egyetemi oktató projektje gyakorlatilag spanyolviaszt fejleszt, ami az oktatási technológiát és a szemléletet illeti. Kicsit időszerűbb szemlélettel 100%-ban online, végzettséget is adó, angol nyelvű MOOC világmárka lehetne. (*KICs: Knowledge and Innovation Communities)

A fórum tag szerintem erről a linkről idézte az előbbi angol mondatot (nem voltam rest, ezt is felkutattam).
És itt bizony van pár mondat, melyek feketén-fehéren az én érvelésemet támasztják alá: “Now it is time for a hands-on experience workshop using this future EIT ICT Labs online education platform. This workshop is for invitees only. The participants learn how to use the platform and how to implement courseware.” Ez tehát (még) nem MOOC. Ez csak egy új EUs online learning courseware, ami nem open, és régimódi diplomát ad. Egy EUs, zárt MOODLE, diplomával a végén, mondjuk.

.

Néhány szó a Courseráról, mint extrém sebességgel befutott globális tanulási márkáról

A Coursera MOOC brand-et csak meglévő csúcs egyetemi brand-ek ernyő márkájaként lehet felépíteni. Nulla márkából nem lesz ilyen gyorsan (két év alatt) globális learning brand, melyet emberek milliói teljesen önszántukból használnak, világszerte. A Coursera a tömeges igényt hozza össze az elit szolgáltatással, online, és az egyetemek fizetnek a Courserának a globális és tömeges láthatóságért (a diákok pedig a vizsgákért). Egyetemi szempontból ez a MOOC: egy speciális tanulási platform brand (világmárka), egy különleges PR és üzleti stratégia.

.

Honnan is jön a “Massive” kifejezés?

Innen jön: “Massively Multiplayer Online Game“, tehát az online játékipar felől. Ezekben a játékokban emberek milliói vesznek részt. Ha megnézzük a wikipediát, ezt látjuk a MOOC-nál:
Massive Open Online Course: “an online course aimed at unlimited participation and open access via the web“.

.

Unlimited Open Online Access!

Határtalan, nyitott online hozzáférésre van szükség… de úgy tűnik az EUs tananyagot nem teszik majd mindenki számára elérhetővé (“Closed” lesz) és hozzáférhetővé (“accessible”… utóbbi a platform jellegére vonatkozik, mert nem elég valamit kitenni, az is lényeges, hogy mennyire user friendly az interface és a tartalom)… A MOOC egy forradalmi, globális, tanulás demokratizáló jelenség, csúcs minőségű tartalommal, sokmilliós eléréssel. Az, hogy valami “Massive”, annyiban relatív, hogy nem százezer “felvételizett” vagy már diplomás, európai egyetemista érheti el, hanem több millió ember bárhonnan, akármilyen háttérrel, intézmény függetlenül, akkor is, ha egy nyomornegyedben él az illető, Indiában, és akkor is, ha nem diplomás, sőt, akkor is, ha nem érettségizett.

.

Az előítéletekből származó diszkrimináció eltűnik a MOOC-ok demokratikus tengerében

A hazai közegre adaptálva a problémát, ha például egy tehetséges roma fiatalt az életkörülményei következtében nem vesznek fel egy EUs egyetemre, és nem jut hozzá a beidézett EUs képzések tartalmaihoz, még könnyedén beregisztrálhat a Coursera több fokkal jobb ingyenes, open, online, demokratikus kurzusaira és le is vizsgázhat belőlük, több millió emberrel együtt (aki nem tud egy ellenőrzött Coursera vizsgát megfizetni, annak a Coursera, számomra nagyon szimpatikus intelligenciával: elengedi a vizsgadíjat).

Lassan már komplett autodidakta MA, MSc, MBA programokat is össze lehet állítani az angol nyelvű MOOC-okból. Eljön a nap, amikor annyira haladó lesz a képzés, hogy akár doktori szintű program is összeállítható lesz (organikusan, és nem merev rendszerben). A Courserán tanuló roma diáknak semmilyen rasszista megkülönböztetésben nem lesz része (ez nagyon lényeges). Ha intelligens, szorgalmas, és ha mondjuk van egy érettségije és tud angolul, tehát képes a (sajnos) ma még azért a Coursera platformon is létező merev tanulási struktúrának megfelelni, és ha hozzáfér az internethez, akkor szabadon fejlődhet, az érettségi eredményeitől vagy a társadalmi előítéletektől függetlenül. Nagy hiba a felsőfokú tanulmányokat mindenáron és minden területen érettségihez kötni. Én pl. pontosan tudom, hogy van, aki annál jobban teljesít, minél magasabb szintű, őt érdeklő tananyagban merülhet el, és a pocsék középfokú képzés az intellektus és a tudás legnagyobb ellensége lehet.

.

Jelige:

Mongol kiskamasz, edX MOOC kurzussal az MIT-ra

A hatalmas szabadságfok, a minőség és a nyitottság a MOOC lényege, még akkor is, ha ma még a MOOC diákok 75%-a rendelkezik egy vagy több diplomával. A cél az, hogy még elérhetőbbé, még feldolgozhatóbbá tegyék azok számára is, akik nem rendelkeznek diplomával vagy érettségivel. Mivel a 15 éves mongol kisfiú, Battushig Myanganbayar, aki az edX egyik igen komplex kurzusa után tökéletes vizsgát tett (Mongóliában), ma MIT diák és edX tanácsadó Bostonban, a határ a csillagos ég, a MOOC módszertan fejlődését figyelembe véve… (Battushig-nak se érettségije, se diplomája nem volt, viszont volt online lehetősége, tehetsége, szorgalma, és szerencséjére egy korábban MIT-t végzett helyi mentora… mondtam én, éveken át, hogy a hazatérés kulcskérdés… de sajnos rettenetesen nehéz).

.

Globálisan kell gondolkodni és tervezni

Mindeközben az EUs projekt a zártságot látszik erősíteni (csak egyetemek között lesz elérhető), ami homlokegyenest ellenkezője a MOOC trendnek (utóbbi mindenkinek elérhető). Ha azonban teljesen ingyen kitennék az EUs tananyagokat, hogy bárki elérhesse azokat, na akkor lehetnének “MOOC” szerűek… de már most látszik, hogy ők akkor is inkább “MOOMP” lennének, vagyis “Massive Open Online Master Program”… vagy “MOOPhDP” avagy “MOOPhDProgram”… Ez 2012 előtt, tehát a MOOC-ok megjelenése előtt még igazi vívmány lett volna, csakhogy egy (ritkán látható) ugrás szerű fejlődési lépésnek vagyunk tanúi az online tanulás terén, emiatt az EIT projektje nem előrelépés, hanem bizony visszalépés lesz, ha globális kontextusba helyezzük (és oda kell helyezni).

Miért akarna ma valaki csak egy ilyen programból kurzusokat választani, ha rengeteg más helyről választhat magának kurzusokat, online, szabadon és ingyen?

Ha az EIT ICT Labs program igazán innovatív és globálisan vonzó akar lenni, a kurzusokat és a programokat (a vizsgákat beleértve) nem szabad az EUs egyetemek zárt bürokratikus és informatikai rendszerében tartania. Ha ezt belátják, akkor és csak akkor vehetik fel a versenyt a Coursera jellegű MOOC-okkal. Sőt, lenne mivel előzni!

.

SOS újra kell gondolni az EIT program stratégiáját

Az EIT projekt világpiaci rése (“niche”) számomra nagyon világosan látszik. A Coursera és az edX leginkább kurzusokban vagy mini specializációkban gondolkodik. Az EIT merev és zárt degree programban gondolkodik (hiába lesz online a képzés). Mindeközben a Brazil Oktatási Minisztérium áldásával a veduca már most 100%-ban online MOOC MBA programot kínál, egyelőre csak portugálul. Véleményem szerint a következő fontos lépés egy olyan MOOC alapú degree megjelenése lesz, mely 100%-ban online és angolul van, továbbá melyet egy állami vagy szövetségi intézmény validált (ez nem változtat azon a véleményemen, hogy a diploma, mint entitás haldoklik, mert eljárt felette az idő).

Ha

1. az EUs projekt minden kurzusa és vizsgái bárkinek elérhetőek lennének valódi MOOC rendszerben, és ha

2. az EIT program hajlandó lenne rugalmasan integrálni az amerikai és más MOOC-ok legjobb kurzusait a saját program folyamatába, és ha

3. a végén adna egy tanulmányi portfólió igazolást (nem feltétlenül degree-t, de valami hasonlót), online, akkor ezzel ügyesen meg lehetne lovagolni az amerikai MOOC jelenség globális farvizét. Valami olyat lehetne piacra dobni, amit az amerikaiak eddig nem akartak piacra dobni, és ez valami olyan lenne, mint a diploma, de mégsem diploma (világosan mutatja, hogy a diák mit tanult, mire képes, és milyen irányokba fejlődhet tovább… itt bevezethető a gamification is).

Mivel az amerikai MOOC-okat az egyetemek “szeret-nem szeret” viszonyulása húzza és vonja (szeretik, mert izgalmas PR, nem szeretik, mert féltik a campus élményt), az EU ezt az amerikai hezitálást kihasználhatja, bevetheti azt, amije van: egyetemeinek szorosabb, EU szintű kapcsolatrendszerét, a kreditrendszerét, az átjárhatóságot (ez az USA egészét tekintve hiányzik). Az amerikaiak egyik legnagyobb gondja a drága felsőoktatás (a MOOC-okon alapuló diploma kiadásában is ez hátráltatja őket). Ez a probléma az EU-ban nem számottevő. Azzal kell elszippantani pl. a Coursera diákságát és terebélyesedő fizetőképes keresletét, hogy az EU képes nekik valami olyan dokumentumot adni a graduális tanulmányaik különböző fázisaiban, ami modern formában, globálisan, és a munkáltatók számára érthetően fejezi ki a tanulásuk szubsztanciáját. Ha az igazolást pl. egy EU szintű intézmény bocsátja ki a nemzetközi MOOC tanulónak, akkor azzal a tanuló már képes lesz kezdeni valamit, akkor is, ha nem EUs polgár. Ráadásul ez a mozzanat végre igazi átjárót nyithat a kontinensek között, ami gazdaságilag is hasznos lehet.

.

Globális MOOC potenciál… és még annál is több…

Mindent összevetve, lenne ebben az EUs projektben MOOC potenciál (EU szintű pilot MOOC projektként), de ezen tudatosan kellene dolgozni és helyből globális szemlélettel. Meglehet, csak annyit kellene tenni, hogy szerződést kötnek a német iversity és az angol FutureLearn alapítóival, a kurzusok MOOC változatainak terjesztése érdekében. Na, ez már nagy innovációs ugrás lenne. Sőt, nem kizárt, hogy az amerikai Courserával is le lehetne szerződni … vagy akár szóba jöhet az amerikai edX, az ausztrál Open2Study, vagy egy nap a brazil veduca… mely, mint már említettem, komplett, 100%-ban online, a Brazil Oktatási Minisztérium által elismert MBA MOOC programot kínál, portugálul… hatezer USD körüli összegért… ez annak, aki nem tud 100 000 USD-t költeni a legjobb campus MBA programokra az USA-ban, nyilván megéri.

Ekkor bekövetkezne az, amin a korábbi cikkemben elmélkedtem, és végre a legkomolyabb MOOC platformokon is lenne eredeti magyar és EUs tananyag, a világ minden sarkában, miközben a kurzus készítői globális bevételekhez juthatnának a kurzusok vizsgadíjaiból. Ha nem annyira akarnak osztozkodni, akkor az EIT szerződjön csak egy MOOC szolgáltatóval, és kezdjen saját valódi MOOC fejlesztésbe, mondjuk az OpenEdX segítségével (ha a Stanford-nak jó, nekünk is jó lesz). Az egyetemek ettől még adhatnak extra szolgáltatást azoknak, akik személyes campus élményekre vágynak.

Gyors fejszámolás után: ha mondjuk négy év alatt “csak” 100 000 diák vizsgázik le egy EUs MOOC tárgyból (nem egy teljes programból, hanem csak egy db tárgyból), és mondjuk a vizsga csak 25 dollár, akkor az bizony két és fél millió elosztható dollár! Megéri valódi MOOC-nak lenni! Lényeges lenne, hogy az EU belső képzési befektetései azonnal külső bevételeket is generáljanak. A Coursera ma több száz kurzust kínál. 400 db EUs kurzus dollár százmilliókat hozhatna a konyhára. Ezek az összegek nagyon jót tennének a kurzusok és a programok fejlesztőinek, tehát az egyetemeknek és az oktatóiknak. Amíg az EIT és az EU nem full MOOC programokban gondolkodik, addig az EUs felsőoktatási rendszer dollár százmilliókat veszít.

Végül néhány igazán izgalmas adattal szolgál a Coursera blogja! Számomra nem újság, hogy a Courserán jelenleg, röpke két év után, 8 millió diák van (196 országból). Az viszont újság, hogy Magyarország a 27. legaktívabb Coursera felhasználó, több mint 10 000 aktív Courserian diákkal! Ez igazán fontos hír, megerősíti azt a korábbi (sokak szerint merész) jóslatomat, hogy a MOOC-ok 5-6 éven belül, legkésőbb 2020-ig, itthon is általánosan használt tanulási platformok lesznek.

 

Update 2014.07.04.: Miközben az Egyesült Királyságban található Open University a FutureLearn megalapításával, a platform kiépítésével, a kurzusok beindításával és a mindkét esetben fizetős Statement of Participation illetve a Statement of Attainment kiadásával volt elfoglalva (még mindig csak kurzus szinten, bár nagyon szemeznek azzal a lehetőséggel, hogy az EU rajtuk keresztül adja ki online, MOOC alapú végzettségeit a jövőben), az Open Universities Australia létrehozta az Open2Study-t illetve az Open Training Institute-ot, és máris teljesen online undergraduate és graduate diplomákat reklámoz (gyakorlatilag az új MOOC platformot használják “mézes madzagnak”, hogy eladhassák a partner egyetemek kurzusait, online… különböző ausztrál egyetemek kurzusai keverednek egy-egy programban… ezek nem csúcs egyetemek): “You’ll study online but graduate with exactly the same degree as an on-campus student.” Nos, amint egy online kurzus fizetős lesz, amint zárt lesz a kurzusok terjesztése, azonnal nem MOOC-ról van szó, de nagyon ügyes a PR. Azt, aki nem ismeri ki magát a MOOC témakörben, nagyon gyorsan beszippanthatja egy ilyen új lehetőség, akkor is, ha nem ausztrál az illető.

 

Tell me what you think!

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: